A szerdai hárs-hegyi csúszkálás után egy kis pihentető futás következett hétvégén a Népligetben. Immár másodszorra kerültem ide, hurrá, néhány fa és bokor már ismerősen köszön majd vissza.
Mivel az elmúlt hetek mozgalmasan teltek, ezért a lábamban kezdett gyűlni az erő, a tüdőmben meg a kitartás. Alapból nincs (nem is volt soha) baj az állóképességemmel, de azért ha az ember eredményt akar, ez kevés. Itt legalább is. Az volt :)
A reggeli komor időre való tekintettel jobban felöltöztem, de ez már a rajtnál feleslegesnek bizonyult, levetkőzni már nem akartam, ezért úgy indultam hogy kicsit melegem volt. Egy perc térképnézés volt, megfogadtam még előtte, hogy majd most jól odafigyelek és tervezek ... de hát mi lett a vége? Na mi lett? Igen. Mellémentem. Az egyes pontnak. Már megint. Áááááááá. És ez egy egész percembe került.
A 15.-ig egészen jól ment, a kilencesnél csináltam egy biztonsági kitérőt, de nem volt vészes. A 15.nél benéztem azt a hülye betonizét, illetve a sokat, és forogtam körbe a térképpel a kezemben mint a zárlatos kávédaráló. De aztán ráébredtem. Újabb fél perc minusz. A 17-18 között nagy kérdés hogy jól választottam-e, Eszti szerint igen, nekem vannak kétségeim, márcsak azért is mert így viszont túlfutottam, ha másik irányból megyek, talán ez nem történik. Újabb fél perc.
Aztán a végéig már ment gond nélkül, sőt, még pár sprintet is levágtam. Már csak azért is, mert a 22. pontnál beértem egy srácot, és nem akartam hogy azt higgye csak őutána futok, ezért a 24. után megnyomtam és elé kerültem, de sajnos a 27.-nél visszaelőzött.
Elég gyatra idő sikeredett, könnyű pályán, 3km-re és 28 pontra 26 és fél perc. Így a tizedik lettem, a mezőny végén, 13 indulóból az F35-ben. És ott lett volna még két perc a buta keverések miatt, amihez ha hozzárakok még felet, akkor a hatodik lehettem volna :(
Tapasztalat: nem szabad ennyi tartalékot hagyni, nem leengedni és 70%-on futni, hanem legalább 90-en.
Mivel az elmúlt hetek mozgalmasan teltek, ezért a lábamban kezdett gyűlni az erő, a tüdőmben meg a kitartás. Alapból nincs (nem is volt soha) baj az állóképességemmel, de azért ha az ember eredményt akar, ez kevés. Itt legalább is. Az volt :)
A reggeli komor időre való tekintettel jobban felöltöztem, de ez már a rajtnál feleslegesnek bizonyult, levetkőzni már nem akartam, ezért úgy indultam hogy kicsit melegem volt. Egy perc térképnézés volt, megfogadtam még előtte, hogy majd most jól odafigyelek és tervezek ... de hát mi lett a vége? Na mi lett? Igen. Mellémentem. Az egyes pontnak. Már megint. Áááááááá. És ez egy egész percembe került.
A 15.-ig egészen jól ment, a kilencesnél csináltam egy biztonsági kitérőt, de nem volt vészes. A 15.nél benéztem azt a hülye betonizét, illetve a sokat, és forogtam körbe a térképpel a kezemben mint a zárlatos kávédaráló. De aztán ráébredtem. Újabb fél perc minusz. A 17-18 között nagy kérdés hogy jól választottam-e, Eszti szerint igen, nekem vannak kétségeim, márcsak azért is mert így viszont túlfutottam, ha másik irányból megyek, talán ez nem történik. Újabb fél perc.
Aztán a végéig már ment gond nélkül, sőt, még pár sprintet is levágtam. Már csak azért is, mert a 22. pontnál beértem egy srácot, és nem akartam hogy azt higgye csak őutána futok, ezért a 24. után megnyomtam és elé kerültem, de sajnos a 27.-nél visszaelőzött.
Elég gyatra idő sikeredett, könnyű pályán, 3km-re és 28 pontra 26 és fél perc. Így a tizedik lettem, a mezőny végén, 13 indulóból az F35-ben. És ott lett volna még két perc a buta keverések miatt, amihez ha hozzárakok még felet, akkor a hatodik lehettem volna :(
Tapasztalat: nem szabad ennyi tartalékot hagyni, nem leengedni és 70%-on futni, hanem legalább 90-en.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Figyelem! A név nélkül küldött hozzászólások törlésre kerülnek! Ha a "névtelen" típust választod, akkor a szövegmezőben van lehetőséged aláírni.