2010. május 9., vasárnap

Lámpacsata, térdkalács - Éjszakai OB és Maccabi Kupa 2010.

Elég rég sikerült (sajnos) okott találnom arra hogy tollat - izé, billentyűzetet - ragadjak, és frissítsem a blogot, de hát a "talpmasszázs" után ugyebár nem is igen tudtam mivel.

Az várva várt Éjszaki OB-ra való készülés (nem az érdeklődés hiány miatt) így sajnos elmaradt, bár a lábamat egyéb kötelezettségek miatt nem nagyon kímélhettem, egy kis sétára mindkét hétvégén be kellett fognom őket. Sőt előzményként azt is megemlítem, hogy a TIPO kupa Mobile-O versenyén Esztivel sikerül magunkat a dobogó harmadik helyére kocogni :) hurrá!

Tavaly ilyenkor amikor Esztivel az akkori éjszakai bajnokségra mentünk, abszolút elképzelhetetlennek tartottam hogy éjszaka fussak. Grrrr. Aztán jött a szentendrei városi éjszakai móka, majd nem sokkal később a Szélrózsa, és ott már teljesen megszerettem az éjszakai futást. Ez a mostani pedig csak még sokkal jobban megszilárdította bennem ezt az érzést.

Úgy álltam most szombaton a rajthoz, hogy nulla edzéssel ne számítsak sokra, inkább szerettem volna minél kevesebb hibával végigmenni a pályán. A 9.7km-es légvonaltávra 100 percet irányoztam elő magamnak. Nos, nézzük, mi is történt:

Mivel több mint 10km futásra kellett berendezkednem, ezért közepes tempóval nyitottam, és mivel éjszaka volt, azt tűztem ki célul, hogy ahol lehet és van értelme utakon futok, vagy hagyom magam megvezettetni valami vonalas tereptárggyal. Így utólag azt gondolom bevállalhattam volna néha egy-egy átvágást pár fehér erdős részen, erre tipikus példa a 6-7 átmenet. A pontok amúgy jöttek szépen sorba, egyetlen hibám volt a 8. felé, amikor éreztem a távolságból hogy egy töltéssel túlfutottam, de végül nem fordultam már vissza hanem kis kerülővel fogtam a pontot. Bár az eső már nem esett, de félelmetes mennyiségű víz volt a pályán, a 10. pont után konkrétan tócsa állt a cipőmben. A rövid iránymentek jól sikerültek, néha mentem csak mellé 5-10 métereket. A 17. pont felé is csináltam egy kis kerülőt, de nem mertem bevállalni az erdőt, a túloldalt jobb támadópontnak találtam. Az átfutópont (20.) után kicsit már belassultam, ekkor jött már a szokásos 10km-en túli fáradtság, rádaásul a 21. pont utáni kifutás nagyon gyötrelmes volt az erdőben. A végére annyi tartalék még maradt hogy a befutót meghajrázzam.



A 9,7km-es pályán 12,5km-t futottam (sok volt a kerülő az utakon), 88 perc és 3 másodperc alatt, ez a mezőny végére a 19 indulóból a 14. helyre lett elég. A kis hibák és a pálya végi ellaposodás nélkül is csak egy helyet tudtam volna javítani. Ugyanakkor ami a lényeg: nagyon élveztem a pályát, és kevés hibával sikerült teljesítenem a versenyt. Egyébként érzésem szerint ezen a pályán annak volt előnye akinek nagyon jól megy a futás, és/vagy nagyon jó a lámpája :)

Nem túl sok pihenés után vasárnap hasonló lelkesedéssel álltam rajthoz, bár az volt az érzésem hogy nappal többet fogok hibázni mint éjszaka :) és így is lett. Szerencsére nem túl nagyokat, de sok apró nüansz összejött.  Most már bátrabb voltam, és sokkal kevesebb úton futást műveltem, több iránymenetet és átvágást bevállaltam. Viszont láthatóan több apró kis tévedés (rossz irányválasztás, 10-20 méteres pont mellé futás) előfordult. A napot sajnos mégsem ez árnyékolta be, hanem az hogy már az első pont előtt egy hatalmasat beszúrt a jobb térdem, és onnantól csak a jobb lábam kinyújtva magam után húzva tudtam kocogni. Nem tudom minek köszönhettem ezt, egy tippem lett: az éjszakai után bár nem éreztem izomlázat, de nem vezettem le egyáltalán. Talán azért. De hát ez van, szomorúan vettem tudomásul a tényt, és azon drukkoltam  hogy ne kelljen végleg megállnom és sétálva befejeznem a pályát, de szerencsére nem így lett. Maga a terep és a pálya nem igényelt túl sok agymunkát, inkább csak futni kellett (volna).

Az 5.7km-es pályán 7,2km-t sikerült futnom 52 perc és 27 másodperc alatt. Ez eléggé elmaradt a 45 perces tervemtől. Így aztán a 10 indulóból ötödikként végeztem, de mivel az előttem álló 10 percet vert rám, ha nincs a térdprobléma sem lettem volna előrébb :) inkább csak kellemesebb  lett volna a futás.


Összességében azt kell mondjam, jól esett mindkét futás, és nem utolsósorban köszönet és elismerés illeti a szervezőket, mert egy nagyon színvonalasan, lelkiismeretesen szervezettm két versenyen vehettem részt, amiben látszott hogy rengeteg munka volt. A térképek is szuperek voltak, az éjszakai 13. és a Maccabi 9. pontja volt csak (a track szerint) rossz helyen (avagy a térkép volt rossz a környéken).

Jövőre tuti ÉOB, naná, nemsokára pedig a KOB - remélem az már edzettebben!

Bookmark and Share

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Figyelem! A név nélkül küldött hozzászólások törlésre kerülnek! Ha a "névtelen" típust választod, akkor a szövegmezőben van lehetőséged aláírni.